Tovamozduló ember tovamozduló világban
Filmművészeti Könyvtár
A magyar némafilm 1896-1931 között
A régész szorgalma és naiv áhítata kell ahhoz, hogy némafilmkultúránk elsüllyedt darabjaiból legalább néhány a felszínre, a közönség elé kerüljön. És szerencse is: külföldi kollégák segítő közreműködése, mert olykor holland, cseh, román, angol, német nyelvű „felírásokkal” bukkan föl elveszettnek hitt magyar alkotás. Nálunk 1919 után megszakadt a kinematográfia, a legfiatalabb megnyilatkozási forma, művészi kifejezésmód fejlődésének folyamata. Korda, Kertész és sokan mások elhagyták az országot, és kénytelenségből a nagyvilágban szereztek hírt, nevet, megbecsülést. Itthon sem pénz, sem kormányzati elgondolás nem támogatta a maradék próbálkozásokat. Így aztán a negyvenes- ötvenes-hatvanas évek magyar filmművészetének nemzetközileg is kimagasló eredményei nem jeleníthettek meg egy egészséges folytonosságot. Pedig korai „némafilmjeink” s a valóságot közvetlenül megörökítő „természetes felvételek” összemérhetők a világmezőnnyel: Garas Márton, Balogh Béla, ifj. Uher Ödön teljesítményei például. Csakúgy, mint ezermester operatőrünk, Zitkovszky Béla munkái. Ez a kötet róluk szól, s kissé olvasókönyvszerűen is igyekszik a korabeli társadalom közegében szemléltetni a Lumiére fivérek magyar követőinek vállalkozását, az „élő fényképek” karcos és ugráló celluloid négyszögeit. (fülszöveg)
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | Filmművészeti Könyvtár |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | tanulmány |
tárgy | filmesztétika |
tárgy | filmművészet |
tárgy | mozgókép |
tárgy | magyar filmgyártás |
tartalomjegyzék | - Bevezető teljes tartalomjegyzékElső rész 1896-1931: - I. A mozgófénykép megjelenése Magyarországon - II. Hazai kísérletek; külföldi és magyar készítésű felvételek; "alkalmazott mozgókép" - III. Az első magyar híradó- és dokumentumfilm felvételek; különleges találmányból köznapi varázs, korszakembléma - IV. A magyar filmgyártás megindulása - V. Irányok és igazodások; teljesítmények - VI. Csúcsok - VII. Folytatás; a film elszakad - VIII. Általános megállapítások; kitekintés Második rész 1920-1931: - I. A film mint vádlott s a vád tanúja; a mozi mint kárpótlás - II. A túlélés igyekezet - III. Vajúdó hegyek; film helyett: Filmrendelet - IV. "Abszolút film", hagyományos mozgófénykép - V. Az utolsó "Békeév"; a némafilm bukása - Jegyzetek - Mutatók |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Kőháti Zsolt, szerző |
kiadó | Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Magyarország, Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
létrehozás dátuma | 1996-01-01 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 523 p. |
méret | 14 x 20 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum |
azonosító | ISSN 0428-3805 |