A német tiszt, a jazzénekesnő és a New York Hotel

Ahogy a történelem zajlik, a benne résztvevő szereplők közt mindig akadnak nyertesek, túlélők, és vesztesek is sajnos. Néha a szerencse váratlan helyzetekben áll mellénk. E történet túlélői Leonhard Scheller, a német tiszt és Fényes Kató, a népszerű jazz-énekesnő, és mindazok, akiket a háborúban közösen megmentettek. Túlélő továbbá és nyertes is egyben a New York Hotel, a történet legnagyobb vesztese pedig a magyar jazz.

A nagy találkozás a New York Hotelben

126513.jpgAz 1920-as évektől 1936-ig a New York kávéház volt Budapest éjszakai életének központja. Nem csak a gazdagok jártak oda, és nemcsak az írók és költők kedvenc helye volt, hanem a korabelli feljegyzések szerint szinte az összes társadalmi réteg megfordult ott. Nehéz volna manapság egy olyan népszerű társadalmi-közösségi központot találni, ami hasonló volna hozzá. A második világháború idején a német tisztek is nagyon kedvelték. Egyikük volt Leonhard Scheller is, aki az 1940-es években a német hadsereg keleti frontjának legfőbb élelmezési biztosa volt. Ekkortájt találkozott az akkor 21 éves Fényes Katóval, aki akkoriban kedvelt jazzénekesnő volt, de 1941-től bujkálnia kellett, mert felmenői közt volt zsidó származású személy is. 

Miután bújtatója nem vállalta tovább a kockázatot és utcára tette, kolleganője, akit Evelinnek hívtak, segített rajta. Lakásában bújtatni ugyan ő sem merte, de abban tudott segíteni neki, hogy meghívta őt ide oda. Az is Evelin ötlete volt, hogy menjenek el a New York szálloda éttermébe. Ez azért tűnt jó ötletnek, mert senki sem gondolta volna, hogy a zsidók közül bárki odamerészkedik, ugyanis a New York hotel 1944 márciusát (a német megszállást) követően a Wehrmacht tisztek főhadiszállásává vált, és sokan jártak oda azok közül is, akik a németekkel szimpatizáltak.

Az oroszlán barlangjában

Miután Evelin meghívta a New York kávézóba, úgy fogalmaz:

„Bementem az oroszlán barlangjába és a legdrágább dolgot megrendeltem.”

VF_31_645_02.jpgVacsora után átültek a hallba konyakozni. Ekkor egy egyenruhás német tiszt, Leonhard Scheller odaült az asztalukhoz. A közös iszogatás végén megkérdezte, hogy a „hölgyeket hazakísérhetem?” Erre kénytelenek voltak igent mondani. Majd a taxiban Scheller megkérdezte, hová vihetem a hölgyeket? Először Evelint vitte haza, aki sírva búcsúzott Katótól. Majd Scheller megkérdezte Katótól is, hogy "milyen címre vihetem?" Erre Fényes Kató így szólt:

„A koncentrációs táborba! Én zsidó származású vagyok! Mielőtt magának is kellemetlenséget okoznék, kérem, tartóztasson le!”

Erre Scheller ránézett és azt mondta: „Nem! Maga jön velem!”. Visszavitte őt a New York szállodába és azt mondta a recepción: „kérem ő az én új titkárnőm” és kért egy szobát számára. Később egymásba szerettek és Scheller szerzett neki hamis papírokat a Wehrmacht-tól.  

Jó tett helyébe…

VF_32_713_b.jpgŐk ketten számos zsidó származású embert hoztak ki a munkaszolgálati táborokból a berakodáshoz szükséges munkaerőigény ürügyére hivatkozva, akiket egy ideig a Wehrmacht által kiutalt Károly körúti lakásban bújtattak, mielőtt hamis papírokkal szabadon engedték volna őket. Ez a lakás hivatalosan élelmezési laboratóriumként működött és 18 embert is tudtak benne egyszerre bújtatni. Papíron ebben a laborban volt Kató laborasszisztens. A háború után a kommunisták német bérencnek bélyegezték és üldözték Katót. Ugyan 1947 végéig még játszhatta slágereit a rádió, és felléphetett többek között olyan szórakozóhelyeken, mint az Oktogon téri Abbázia kávéház, 47 után, mivel azt a zenei stílust, amit képviselt a kommunisták szabadelvűnek és imperialistának tartották, ezért feketelistára tették, zenéjét pedig betiltották. Helyzetük tisztázásához némileg hozzájárulhatott az, hogy azok közül többen, akiket megmentettek később aláírásokat gyűjtöttek Scheller védelmében. 

Végül Kató Münchenbe emigrált, Scheller pedig élete végéig Magyarországon maradt. Ami a magyar jazzt, illetve a jazz-éneklést illeti, néhány évtizednyi üldözést követően, igazából talán sohasem honosodott meg olyan mértékben, mint ahogy az más zenei stílusokkal megtörtént, a New York Hotel pedig a háborút követően, a kommunizmus évtizedei alatt elvesztette régi csillogását, és idővel állapota egyre rosszabbá vált. 

Királyi fényűzés: a New York Palota újjászületése

126748.jpg2001-ben az olaszországi Boscolo csoport vette meg és állította vissza az eredeti pompáját idéző állapotába. A belső udvart is gyönyörűen felújították, tetejét beüvegezték és padlóján - amely márványburkolatot kapott - több mint három méter magas, dézsás pálmafákat helyeztek el. Az épület 5 emeletén 112 hangszigetelt ablakú szoba található. A hotel kávéháza a szivarrajongók paradicsoma, ugyanis a hotel vendégei a világ legjobb szivarjai közül válogathatnak a szivarbárban. Az elnöki lakosztályban minden tapéta selyemből készült, a bútorok selyem és bársony kárpitja mellett a kék színű muránói kristálycsillár az, ami a lakosztályba lépéskor a legtöbb vendégre nagy hatást gyakorol. A fürdőrészleget és annak jégbarlangra emlékeztető belső terét és fényes fehér falait az olasz tervező, Simone Micheli álmodta és alkotta meg.  

EK

Forrás

  • Ézsiás Erzsébet: Csupa könny a szobám - Fényes Kató életregénye, 1993. ISBN 9637764127 
  • Hotel - Magyarország legszebb szállodái: A New York Hotel és a Gresham-palota. Budapest, LifeNetwork, 2016.
  • ATV:Magánbeszélgetés. Budapest, 2009.
  • Bakk Ágnes: Kulcstalan kávéház – A New York2014. október 22.
  • Turi Gábor: A magyar jazz mint csempészáru. 2016. november 23. (magyarnemzet.hu)

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!