A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.

1_589174.jpgDe a Gellért története nem itt kezdődött, legalábbis a fürdőé biztosan nem. A budai oldal gyógyforrásai már az államalapítás első évszázadaiban ismertek voltak, azonban a fürdőkultúra igazi alapjait az országot megszálló törökök hagyták hátra. Az ez idő tájt a Gellért-hegy lábánál létrehozott fürdőt Acsik Ilidzsának, vagy Aga fürdőjének nevezték. A törökök hazánkból történő sikeres kitessékelése, majd több tulajdonoscsere után csak a 19. század első felében jelentek meg azok a fejlesztések, amik az itt fakadó hévíz jobb kihasználtságát szolgálták. 1827-ben már szállást is kínáltak a fürdővendégeknek, de majd csak 1832-ben épül fel az egész köz- és törökfürdőt körülzáró, vendéglővel is ellátott, 27 szobás szálló. Az így létrejött Sárosfürdő tisztességesen működött, bár a jobbmódúak inkább a Rudast, vagy a Császárfürdőt részesítették előnyben, annak ellenére, hogy a névadó gyógyiszap minőségében és mennyiségében is felülmúlta a versenytársakét.

6_589318.jpgÁm az iszap idővel elapadt, és a millennium közeledtével jelentős beruházások készülődtek városszerte, ami a Gellért-hegy környékét is érintette. 1894-ben kezdődött a Ferenc József-híd – vagyis mai nevén Szabadság-híd  építése, a Sárosfürdő pedig éppen budai hídfő útjában állt, így bontásra ítéltetett, a főváros pedig kisajátította a területet. Megkezdődött a Szent Gellért tér tereprendezése, majd 1905-ben pályázatot írtak ki az ott létesítendő épületegyüttesre. Végül két díjazott pályamunka összevonásából, Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr elképzeléseiből épült fel 9 év alatt a késői szecessziós szálloda.

590341.jpgA Gellért Hotel igazi luxusszállónak minősült, fürdője a legkorszerűbb volt az egész kontinensen, a komplexum részeként még egy harminc ágyas kórház is működött. Az épület egyedülálló díszeihez mérten a berendezés is igazán fényűző volt, a szállóvendégek étkezését pedig a Gundel étterem biztosította. A húszas években igazi budapesti társasági központtá lett a Gellért, de nem csak a hazai politikai és kulturális közeg krémje fordult itt meg rendszeresen, hanem külföldi illusztris vendégek, uralkodók, írók és színészek is itt szálltak meg. A fürdő történetében komoly változást hozott, amikor a szálloda parkjában elkészült a hullámmedence, így a nyári időszakban a napozók is megteltek. 1933-ban a belső tér is átalakult, a korábbi télikert helyén megnyitott a pezsgőfürdő is.

34_532300.jpgA második világháború viszont pusztítást végzett az épületkomplexumban. A Duna felőli oldal teljesen kiégett, a hegy felőli épületszárny pedig részlegesen. Az ostrom alatt a dolgozók csekély számú berendezési tárgyat sikeresen kimentettek  melyek a későbbi renoválás során visszakerültek ugyan , de a keletkezett kár így is felbecsülhetetlen volt. A felújítás az északi oldalon kezdődött, a dunai oldal újjáépítéséhez csak 1957-ben kezdtek hozzá, a belső terek teljesen új, a kornak megfelelő burkolatot, bútorokat és díszítőelemeket kaptak, így az enteriőr korábbi karakterisztikája szinte teljesen eltűnt. Ennek ellenére a Gellért a hetvenes évekig ismét a hazai idegenforgalom zászlóshajója lett, a nyolcvanas években pedig a teljes szállót modernizálták. A fürdő teljes renoválása éppen 10 éve történt, ekkor kapta vissza a női részleg az ólombetétes ovális felülvilágítóit. 100 éves születésnapja alkalmából a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. két napos fesztivállal köszönti a magyar szecesszió egyik legemblematikusabb épületét, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pedig külön kiállítással is készül ezen alkalomból, amit szeptember 27-től 2019. március 3-ig tekinthetnek meg Óbudán.

KF

Forrás:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!