A jó eladó pénzt hoz, a rossz elviszi

Kétségtelen, hogy vannak áruk, amelyek eladják önmagukat, de mi történik akkor, ha a termék nem rendelkezik megfelelő vonzerővel? Ekkor lép színre az ügyes eladó. De vajon mi kell a sikerhez? Ezen a héten a pult mögött állóké a főszerep.

Ügyes eladókról

Vojth_Zoltn_4_vidk_vegyes.jpgAz árusítás egyesek szerint művészet mások szerint tudomány, az biztos, hogy e szakma nem mindenkinek való. Az eladástan – az áruismeret mellett – ma is fontos része az eladóképzésnek, hiszen a vásárlás pszichológiájának megértése legalább olyan fontos, mint az, hogy szakszerűen ki tudják szolgálni az üzletbe betérő vásárlót. Hogy az 1930-as években milyennek képzelték az ideális eladót? Mindenekelőtt talpig becsületesnek, aki sokra tartja a munkát, és a fillért is megbecsüli.
Dr. Orel Géza több kiadást is megélt alap művében, Az ügyes eladó kézikönyve c. kötetében az alábbiakat tartotta fontosnak kiemelni: "Mindennél fontosabb, hogy a fiatal kereskedőnek vérévé váljanak a kereskedelmi élet erkölcsi parancsai."

KF_5955.jpgPersze nemcsak a kereskedelmi élet törvényei foglalkoztatták a pult mögött álló árusítókat. A köszönés, a megfelelő üdvözlési forma megválasztása komoly fejtörést okozhatott, hiszen egy balul sült üdvözléssel idősebb hölgyet kisasszonyozni – lehet, hogy örökre búcsút inthettek a potenciális vevőtől. Ha jobban belegondolunk a köszönés dilemmája ma is kísért, csak most a vevő lehet zavarban. Ilyenkor derül ki, hogy milyen hasznos találmány a munkaruha, ha másból nem, abból legalább kiderül, kit kellene megszólítani.

Az árut a kijárati ajtó előtt elhelyezett pénztárnál kell fizetni

KF_F_75_1.jpgManapság szinte elképzelhetetlen, de volt idő, amikor minden árut a pult mögött álló eladótól kellett kérni. Az első önkiszolgáló közért 1955-ben nyílt a budapesti a Mártírok útja (Margit körút) és a Bem utca sarkán. De mi volt az eredeti Közért? A Községi Élelmiszerértékesítő Vállalat rövidítése, alakja azóta köznevesült, a fővárosiak számára az élelmiszerboltok szinonimája. 
Ha már az önkiszolgáló üzleteknél tartunk, nem feledkezhetünk meg az ABC üzletekről sem, amelyek már alapterületükben is különböztek a kis közértektől. Az ABC nevét onnan kapta, hogy a mindennapi szükségleteket kielégítő árucikkek voltak benne kaphatók. Valószínűleg az Alapvető Beszerzési Cikkek rövidítéséből keletkezett, de elterjedt nézet, hogy a kifejezés az abc-re utal, ti. ától cettig mindent lehetett benne kapni. Hivatalosan az első ABC-áruházat 1964-ben, Budapesten adták át a József Attila lakótelepen, az üzlet – más néven – azóta is élelmiszerboltként működik. 1966-67-ben kezdődött meg a nagyobb alapterületű ABC-áruházak építése, és 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak.
KF_F_75_3_05.jpgPersze voltak még a korábban emlegetett Csemegék, aztán a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezeti Vállalat üzletei a Zöldértek, az ÁFÉSZ-ek, melyek az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet boltjai voltak, és a helyi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok az ÉKV-k kereskedései. A rendszerváltás óta, az ÁFÉSZ-ekből COOP üzletek lettek, a Közértekből pedig CBA-k, mely nevét az ABC betűinek megfordításából kapta.

Az önkiszolgálás rendszere nem aratott osztatlan sikert, a kritizálók attól tartottak, hogy a vevő és az eladó közötti kommunikáció eltűnik. Nem mellesleg úgy gondolták, ez az észrevétlenség kedvezni fog az alkalmi tolvajoknak. A szisztéma később a cipő és konfekcióruházati boltokra is kiterjedt. Úgy tűnik, napjainkban a jövő a néma eladóké, már nemcsak az üzletek, hanem a pénztárak is önkiszolgálók.

 

Forrás:

https://hvg.hu/magyarmarka/20050329kozertcsemege

https://kultura.hu/magyar-markak-101-erdekesseg-a-kozertrol/?fbclid=IwAR1v4-hz6gWQcDTwsbHQh-LmAZvbC42w6nIpELCZGtaH41Fr-07RX2m1MTk

https://ntf.hu/index.php/2019/05/12/dolgozik-a-kozert-az-elso-ejjel-nappali-es-onkiszolgalo-boltok-budapesten

 


Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!