Hilton Hotel Budapest

Elterjedt legenda, hogy Kádár János az Intercontinental teraszán döntötte el, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben legyen. Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, melynek értelmében a szálloda teljes mértékben a Hilton-sztenderdeknek megfelelően épült volna, tulajdonosa azonban a magyar állam maradt. Az épület terve nem aratott osztatlan sikert, kritikus hangok nehezményezték, hogy a szálloda tönkreteszi a Várhegy addig harmonikus sziluettjét. Hogy milyen kihívással kellett szembenéznie az építészeknek, legújabb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

VF_2018_24_01_06.jpg1968-ban már biztos volt, hogy szállodát építenek a Budai Várnegyedbe, hiszen a kilátást elsőrangúnak, a helyszínt pedig igen exkluzívnak tartották. A szállodaépítésben az amerikai Hilton Corporation volt az állam partnere, magyar részről a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat építette fel a hotelt a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből, magyar tervezők tervei alapján, magyar anyagokból, de a Hilton előírásai szerint. A Hilton-hálózat hatvannyolcadik tagjának működését elsősorban az idelátogató amerikai turistákra kívánták alapozni.

VF_2018_24_01_04.jpgUgyanakkor a tervezés, majd az építkzés nem volt zökkenőmentes, a munkálatokat hátráltatta a telken álló domonkos kolostor, a Szent Miklós-torony és a jezsuita kollégium maradványai, mivel azok megőrzésére is gondolnia kellett a hotel építésével megbízott tervezőnek. Mindezt olyan módon, hogy különböző stílusú és korú épülettömböket kellett összegyúrniuk – nyilvánvaló módon jelentős kompromisszumokkal –, hogy a műemléki környezet és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A szálloda tervezésére a Középület-tervező Intézet (KÖZTI) 1969-ben írt ki belső pályázatot, melyen Pintér Béla (nevéhez fűződik többek között a Nyíregyházi Főiskola, akkor még Tanárképző Főiskola épülete) és munkatársai nyertek. Pintér a tervezés során tudatosan törekedett az egyszerűségre, hiszen a készülő szálló épülete mellett közvetlenül a Mátyás-templom és a Halászbástya épülettömege uralja a környéket.

VF_2018_24_01_99.jpgA tervek elfogadása után kezdődhetett meg a terület régészeti feltárása, ami öt éven át tartott. Az ásatás során feltárásra került a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a XV. században épült Szent Miklós-torony, valamint a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium romjai. A kolostor és a torony még a török időkben pusztult el, a Széchenyi György által alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A II. világháború után a kiégett egykori jezsuita kollégium épületét elkerítették, és 25 évig ebben a formájában állt a Halászbástya mögött.

A műemléki részek helyreállításával Sedlmayr Jánost bízta meg az Országos Műemléki Felügyelőség. Az egész építkezés legnagyobb kihívása a feltárt épületmaradványok új épületbe illesztése volt, nem csoda, hogy a feltárás és a konzerválás ilyen sok időt vett igénybe.

De nemcsak a régészeti feltárás, hanem az alapozás is okozott némi fejtörést. A Várhegy alatt húzódó kutakat, ciszternákat, illetve 2-3 emeletes pincerendszereket is érintették a munkálatok. Emellett a II. világháborúból visszamaradt lőszerek miatt tűzszerészek jelenlétére is szükség volt, a robbanásveszély miatt.

VF_2018_24_01_16.jpgUgyanakkor nemcsak a tervezők számára jelentett kihívást a Hilton építése, hanem a hazai építőipar számára is, mivel a nagyüzemi előregyártásra nem voltak felkészülve a magyar gyárak, több időt vett igénybe az egész folyamat. A több mint száz vállalat és harmincnál is több képző- és iparművész közreműködésével megépült Hilton szálló 1976. december 31-én fogadta első látogatóit. Az elkészült szálloda 28 lakosztályán és 295 szobájában összesen 647 főt tudtak elszállásolni. A Hiltonban működött az ország legdrágább luxusétterme, a Tower, de az IBUSZ és a Malév irodái is helyet kaptak az egységben.

A Hiltont megnyitása óta többször felújították, az alelnöki lakosztályt fitneszteremmé alakították, uszodája azonban nincs, mert építésekor még nem számított sztenderdnek. Pár éve 10 milliárd forintból újították fel a hotel belső tereit, ami megnyitása óta a Danubius tulajdonában van.

TÉ

Forrás:

Jancsó Ágnes: Szálloda műemléki konzerválással - 40 éves a budapesti Hilton

https://pestbuda.hu/cikk/20211231_a_budavari_hilton_szallot_45_eve_szilveszter_napjan_adtak_at

http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/hess-andras-ter/44-hess-andras-ter

https://magyarnarancs.hu/tranzit/30_eves_a_hilton_szallo_budavar

Ajánló

lead_nykavehaz

Történelmi tárlatvezetés a „Világ Legszebb Kávéházában”

Annak ellenére, hogy számos kort és történelmi változást megélt, a több mint 125 éves múltra visszatekintő New York kávéház a mai napig töretlen lelkesedéssel várja vendégeit. Népszerűségét és gyönyörűségét igazolja, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, a szálloda pedig 2013-ban elnyerte az év szállodája díjat. Visszatekintésünkben a kávéház történelme, a hozzá fűződő legendák olvashatók, és fény derül arra is, vajon mi lehet az a „kutyanyelv”.
lead_ujpest

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.
Gellért100

A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.
lead_margitsziget

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.
lead

Pesten a szabad ég alatt - kerthelyiségek a főváros laposabbik felén

Az előző héten az egykori budai zöldvendéglőket, kerthelyiségeket, teraszokat látogattuk meg, kisebb-nagyobb betekintést nyerve, hogy a kor hírességei, a szórakozni vágyó pesti és budai polgárság vagy az arisztokrácia egyes tagjai hova tértek be, ha kirándulás után szerettek volna szusszanni egy fröccs mellett, vagy vacsorázni egy kiadósat. Lássuk, hogy mi történt eközben a túloldal parkjai, platánfái árnyékában. 
lead_Kp_348

Budapest anno

A fejlődés nem állhat meg! – tartja a mondás, a gyakorlatban mégis azt tapasztaljuk, hogy időnként megáll. A változás – ha a maga útját járja – néha jó, néha rossz irányba tart, de – úgy tűnik – az állam beavatkozása nélkül sokszor teljesen leáll. Bizonyos változások esetében a szerencsésen alakuló körülmények (például a Rákos árok feltöltődése) és sajnos néha a balszerencse is szerepet játszik. (Például a budai borok eltűnése esetén.)
További tematikus virtuális kiállításaink