Hilton Hotel Budapest

Elterjedt legenda, hogy Kádár János az Intercontinental teraszán döntötte el, hogy az első kelet-európai Hilton a Várnegyedben legyen. Ekkor már létezett a Hilton-szerződés, melynek értelmében a szálloda teljes mértékben a Hilton-sztenderdeknek megfelelően épült volna, tulajdonosa azonban a magyar állam maradt. Az épület terve nem aratott osztatlan sikert, kritikus hangok nehezményezték, hogy a szálloda tönkreteszi a Várhegy addig harmonikus sziluettjét. Hogy milyen kihívással kellett szembenéznie az építészeknek, legújabb vendéglátástörténeti válogatásunkból kiderül.

VF_2018_24_01_06.jpg1968-ban már biztos volt, hogy szállodát építenek a Budai Várnegyedbe, hiszen a kilátást elsőrangúnak, a helyszínt pedig igen exkluzívnak tartották. A szállodaépítésben az amerikai Hilton Corporation volt az állam partnere, magyar részről a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat építette fel a hotelt a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből, magyar tervezők tervei alapján, magyar anyagokból, de a Hilton előírásai szerint. A Hilton-hálózat hatvannyolcadik tagjának működését elsősorban az idelátogató amerikai turistákra kívánták alapozni.

VF_2018_24_01_04.jpgUgyanakkor a tervezés, majd az építkzés nem volt zökkenőmentes, a munkálatokat hátráltatta a telken álló domonkos kolostor, a Szent Miklós-torony és a jezsuita kollégium maradványai, mivel azok megőrzésére is gondolnia kellett a hotel építésével megbízott tervezőnek. Mindezt olyan módon, hogy különböző stílusú és korú épülettömböket kellett összegyúrniuk – nyilvánvaló módon jelentős kompromisszumokkal –, hogy a műemléki környezet és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A szálloda tervezésére a Középület-tervező Intézet (KÖZTI) 1969-ben írt ki belső pályázatot, melyen Pintér Béla (nevéhez fűződik többek között a Nyíregyházi Főiskola, akkor még Tanárképző Főiskola épülete) és munkatársai nyertek. Pintér a tervezés során tudatosan törekedett az egyszerűségre, hiszen a készülő szálló épülete mellett közvetlenül a Mátyás-templom és a Halászbástya épülettömege uralja a környéket.

VF_2018_24_01_99.jpgA tervek elfogadása után kezdődhetett meg a terület régészeti feltárása, ami öt éven át tartott. Az ásatás során feltárásra került a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a XV. században épült Szent Miklós-torony, valamint a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium romjai. A kolostor és a torony még a török időkben pusztult el, a Széchenyi György által alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A II. világháború után a kiégett egykori jezsuita kollégium épületét elkerítették, és 25 évig ebben a formájában állt a Halászbástya mögött.

A műemléki részek helyreállításával Sedlmayr Jánost bízta meg az Országos Műemléki Felügyelőség. Az egész építkezés legnagyobb kihívása a feltárt épületmaradványok új épületbe illesztése volt, nem csoda, hogy a feltárás és a konzerválás ilyen sok időt vett igénybe.

De nemcsak a régészeti feltárás, hanem az alapozás is okozott némi fejtörést. A Várhegy alatt húzódó kutakat, ciszternákat, illetve 2-3 emeletes pincerendszereket is érintették a munkálatok. Emellett a II. világháborúból visszamaradt lőszerek miatt tűzszerészek jelenlétére is szükség volt, a robbanásveszély miatt.

VF_2018_24_01_16.jpgUgyanakkor nemcsak a tervezők számára jelentett kihívást a Hilton építése, hanem a hazai építőipar számára is, mivel a nagyüzemi előregyártásra nem voltak felkészülve a magyar gyárak, több időt vett igénybe az egész folyamat. A több mint száz vállalat és harmincnál is több képző- és iparművész közreműködésével megépült Hilton szálló 1976. december 31-én fogadta első látogatóit. Az elkészült szálloda 28 lakosztályán és 295 szobájában összesen 647 főt tudtak elszállásolni. A Hiltonban működött az ország legdrágább luxusétterme, a Tower, de az IBUSZ és a Malév irodái is helyet kaptak az egységben.

A Hiltont megnyitása óta többször felújították, az alelnöki lakosztályt fitneszteremmé alakították, uszodája azonban nincs, mert építésekor még nem számított sztenderdnek. Pár éve 10 milliárd forintból újították fel a hotel belső tereit, ami megnyitása óta a Danubius tulajdonában van.

TÉ

Forrás:

Jancsó Ágnes: Szálloda műemléki konzerválással - 40 éves a budapesti Hilton

https://pestbuda.hu/cikk/20211231_a_budavari_hilton_szallot_45_eve_szilveszter_napjan_adtak_at

http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/hess-andras-ter/44-hess-andras-ter

https://magyarnarancs.hu/tranzit/30_eves_a_hilton_szallo_budavar

Ajánló

Gellért100

A 100 éves Gellért

A Gellért Hotel egyfajta időkapszulaként is felfogható, egy helyen, egyszerre tudja felmutatni elmúlt száz évét; a húszas évek részletgazdag eleganciáját, a háború súlyát, a hetvenes évek modernizációs törekvését és a gasztronómián keresztül napjaink ízlésvilágát. Sokévi tervezés, majd az első világháború miatt elhúzódó építkezés után 1918 szeptemberében, tehát immár kereken száz éve, hogy a patinás épület megnyitotta kapuit az első vendégek előtt.
lead_ujpest

Helytörténeti kirándulás Újpesten

Újpest pár év múlva megalakulásának 200. évfordulóját ünnepli. A megyeri pusztából szinte évtizedek alatt nőtt ki egy virágzó település, a századfordulóra már jelentős iparvárossá vált gyorsan növekvő lakosságszámmal, tömegközlekedéssel, kiépített infrastruktúrával, kulturális élettel. Kiállításunkban a teljesség igénye nélkül vesszük górcső alá a századelő szecessziós stílusú, ma is álló épületeit, amelyek különleges atmoszférát teremtenek az időközben gombamód szaporodó lakótelepek uralta Újpesten, 1950-től Budapest IV. kerületében.
lead_nykavehaz

Történelmi tárlatvezetés a „Világ Legszebb Kávéházában”

Annak ellenére, hogy számos kort és történelmi változást megélt, a több mint 125 éves múltra visszatekintő New York kávéház a mai napig töretlen lelkesedéssel várja vendégeit. Népszerűségét és gyönyörűségét igazolja, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, a szálloda pedig 2013-ban elnyerte az év szállodája díjat. Visszatekintésünkben a kávéház történelme, a hozzá fűződő legendák olvashatók, és fény derül arra is, vajon mi lehet az a „kutyanyelv”.
lead_margitsziget

Budapest tündérkertje

Itt a nyár, a jó idő, és mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Sokáig volt a bohém művészek tanyája, egyfajta „művészi gyarmat”, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti tölgyek alatt. A gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye.
lead_klotild

A Klotild-paloták

A Ferenciek tere a pesti belváros szabályozásának, de még inkább az Erzsébet híd építésének köszönheti mai formáját. Sajnálatos, hogy a szűk, kacskaringós kis utcák, a régi pesti Városháza és a Kígyó tér megannyi üzlete is áldozatul esett egy ilyen nagy formátumú tervnek. A hídhoz azonban kellett egy út, amely átvezeti arra a forgalmat. Így változott meg a főváros szerkezeti középpontjának számító tér arculata a századfordulón, és így születtek olyan új épületek, mint a teret ma is uraló Klotild-paloták.
lead_macko

Állati jó helyek

Hogy egy vendéglátó-ipari egység mitől lesz népszerű, azt nehéz megmondani, de az biztos, hogy a neve és helyzete sokat nyom a latba. A vendéglátóhelyek elnevezésüket tekintve a logikustól, mint a Mókus utcai Mókus sörkert, a kreatívig, a kolozsvári Zokogó majom széles skálán mozog. A tulajdonosok, úgy lehettek a névadással, mint ma bármelyik marketinges, csak elcsépelt ne legyen. Hiába, a klasszikusan egyszerű Borozón és túl is van élet. A héten néhány állati jó helyre invitáljuk Önöket. Mókustól a Mézes mackóig!
További tematikus virtuális kiállításaink