120 éve, 1902-ben alakult meg az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt., vagyis az IUV Rt., ami tulajdonképpen az IBUSZ jogelődjének tekinthető, a cég első elnöke gróf Esterházy Miklós volt, hiszen a cég létrejöttét a korabeli arisztokrácia is támogatta. Létrehozása után nem sokkal az új társaság üzemközösséget létesített a Thomas Cook and Son budapesti irodájával. Ekkor váltotta meg a Nemzetközi Hálókocsitársaság budapesti, brassói, fiumei és temesvári menetjegyirodáit, és innen kezdve az Államvasutak Központi Menetjegyirodájaként is működött a vállalat.
A cég különlegessége abban rejlett, hogy ügyköreiben egyedülálló módon ötvöződött az idegenforgalmi propaganda és a hagyományos utazási irodai szerepkör. Hogy mit jelentett ez a gyakorlatban? Az IUV egyrészt iIdegenforgalmi irodaként működött, ahol színházi belépőjegyeket is árusítottak, de volt lehetőség pénzváltásra és baleset-biztosítás kötésére is.

Miből is állt az idegenforgalmi népszerűsítés a 20. század legelején? Előkelő budapesti szállók szobáit angol, német, francia nyelvű tájékoztató szöveggel ellátott falinaptárral díszítették. Európa 128 idegenforgalmi egyesületének küldték el az “Ungarn und das Ausland” című lapot. Országimázs prospektusokat készítettek, amelyeket díjtalanul osztogattak a közönségnek. 1905-től egészen 1938-ig ők adták ki az „Útitervek” című brosúrát, amely a javasolt külföldi programok mellett gyakorlati utazási tanácsokat tartalmazott.

De természetesen rendezvényszervezésben is jeleskedett a vállalat, az egyik legkorábban szervezett hazai turisztikai esemény az 1903-as Duna-ünnepély volt. De talán kevesen tudják, hogy az IBUSZ szervezte II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítását is.
A turizmus napjainkban is húzóágazat, de a vesztes első világháború után elszigetelt hazánk számára még fontosabb lehetett. Az IUV és a vasút összefonódása korábbra nyúlik vissza, a háború utáni szorult helyzetben a MÁV stabilizálta az IUV helyzetét azzal, hogy felvásárolta alaptőkéjének 40%-át. Miután a MÁV-nak egy másik vállalatnál is részvénytöbbsége volt, 1926-ban a 2 cég egyesülését határozták el. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. egységesült az 1912-es alapítású Általános Beszerzési és Szállítási Rt-vel, így született az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt., vagyis a jól csengő IBUSZ elnevezés.
Az IBUSZ sikerességét újító ötletei adták, mint az első budapesti városnéző buszok, vagy a cég „filléres vonatai”. A vállalat hamarosan jogosultságot szerzett, hogy országszerte indítson autóbuszjáratokat is. A fővárosba látogató külföldieket így olyan helyekre is elvihették kirándulni, mint Mezőkövesd, Buják, vagy Kékestető, de ekkor indult a hortobágyi puszta felfuttatása is. Hamarosan a MAVART-tal (Magyar Vasutak Autóközlekedési Rt, később MÁVAUT) kötött egyezség értelmében a vállalat kocsiparkja is jelentősen bővült. A MAVART-ot vagyis a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot – tulajdonképpen a VOLÁN elődjét – a MÁV hozta létre még 1927-ben, a társaság személyszállítással és árufuvarozással foglalkozott, de tevékenysége elsősorban a vasúti hálózathoz kapcsolódott. Miután 1934-ben átvette a Posta 43 autóbuszát, a legnagyobb közúti közlekedési vállalat lett, 1935-ben új néven Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme (MÁVAUT), amely már 224 útvonalon közlekedtetett autóbuszokat.
A második világháború után a turizmus fellendítése nem volt prioritás az országos feladatok között, az 1948. évi kormányrendelet – az IBUSZ kivételével – megszüntette az összes idegenforgalmi szervezetet. 1949-ben az IBUSZT is államosították, ugyanakkor a cég ezzel egy időben monopolhelyzetbe is került, ami későbbi sikerességének egyik záloga lett.
A nemzetközi idegenforgalom csak 1956 után indulhatott meg előbb Kelet-Európa, majd a hatvanas évektől Nyugat-Európa irányába is. Ekkortól lényegében megszűnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyitott meg. A rendszerváltásig terjedő időszak több újítást is hozott az IBUSZ kínálatában. 1962-ben elindult a lovasturizmus, ami később az egyik legnépszerűbb ágazat lett. Ugyanebben az évben álltak szolgálatba a nyitott tetejű városnéző buszok, amelyet a MÁVAUT-tal közösen működtettek. A formatervezett, fényesen világító kék járművek, már önmagukban is látványosak voltak. Budapesten az IBUSZ népművészeti kiállításokat tartott, sportrendezvények és tudományos kongresszusok ki- és beutaztatását intézte. Ahogyan az 1986-ban induló Forma1 jegyárusítását az IBUSZ végezte, és a rendszerváltás környékén az első maraton futóversenyt szintén az utazási iroda szervezte meg.

1967-ben elindult a híres „Gulyás party”. Ahol a pálinka és a fejükön borospalackot egyensúlyozó táncosok mellett Gálfi János házigazda és képzett bűvész várta a turistákat. Magyarország divatossá vált a külföldiek szemében, 1974-ben már 8 millióan érkeztek hozzánk. 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel összesen hatot). Pár évvel később részvények kibocsátásáról döntött a vezetőség, és elkezdődött a vállalat 1992-ig tartó privatizációja, ennek végeredményeképpen a többségi tulajdonos az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank lett.

TÉ

Forrás:

https://www.ibusz.hu/cegtortenet

https://melyenszanto.blog.hu/2016/09/04/gulyasparty_a_magyar_vilagszam

Maczó Balázs: IBUSZ …mert úton lenni jó! Budapest, 2018.

https://magyarjarmu.hu/ipar/mavaut-altal-karosszalt-jarmuvek