Az ikonikus, a szerepét vesztett és a Nagy-Villám – kilátótörténeti körutazás

Hegyek meghódítása valami ősi ösztön lehet, különben nem lenne olyan vonzó egyre magasabbra jutni, az ismeretlen felé. Meglehet, pragmatikusabb okai is vannak ennek a felfelé törekvésnek, de a lényegen nem változtat, aki meghódítja azt a bizonyos magaslatot, azé a lenyűgöző kilátás. A héten kilátók történetéről olvashatnak.  

Erzsébet-kilátó, az ikonikus

A kilátó Budapest egyik legmagasabb pontján helyezkedik el, a János-hegyen, vagy korábbi nevén a Pozsonyi-hegyen. A Pozsonyi elnevezés arra vezethető vissza, hogy tiszta időben látni lehetett a Pozsonyi vár tornyait. A János név pedig bizonyára az itt felállított Szent János szobortól származik.
A János-hegy "benépesülése" a járványok idejére tehető, hiszen régi tradíció, akinek módja volt rá, vidékre menekült a fertőző kórság elől. A fővárosiak pedig nem is találhattak volna alkalmasabb helyszínt a Budai-hegyeknél, később sikk lett kiköltözni és villákat építeni a hegyre, eközben a kirándulók is felfedezték maguknak a helyszínt, ebben pedig a vendéglősök láttak profitot, így gombamód szaporodtak a fogadók és a vendéglők a környéken.

Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1904. - képeslap

Jánoshegyi kilátó, Budapest, 1904. - képeslap – MKVM CC BY-NC-ND

Nem feledkezhetünk meg az egyesületekről sem, melyek sokat lendítettek a kirándulóhely életében. Ilyen volt a Budapest-Hegyvidéki Turista Egylet is, – ma Svábhegyi Egyesület – melynek befolyásával 1890-ben átadták a Budakeszi úttól a János-hegyig vezető műutat. De mit ér egy kirándulóhely népszerűsítés nélkül? A kilátó ebben a tekintetben is roppant szerencsés volt, a korszak egyik legmeghatározóbb híressége, Erzsébet királyné is gyakori látogató volt, szám szerint négyszer sétált fel a magaslatra, hogy a panorámában gyönyörködjön. Ekkor még egy fából készült kilátó, az ún. gloriett állt a magaslaton, amelyet nem kíméltek az időjárási viszontagságok, ezért érthető okokból már a század végén igen rossz állapotba került

Glück, a kilátók megmentője

De ekkor jött Glück Frigyes –  akinek nevéhez a Gugger-hegyi Árpád-kilátó felállítása is fűződik –  az Astoriánál lévő Pannónia szálló tulajdonosa, aki úgy gondolta, hogy nem elég, ha a szállodájával idecsalogatja a turistákat, némi attrakció is kellene ide. A Glück család, ekkor már régóta a Svábhegyet mondhatta otthonának, sőt 1904-ben, mint a későbbi Svábhegyi Egyesület elnöke érthető módon a kilátó építése mellett lobbizott. Az építmény megvalósításához szükséges összeg végül egy nyereséges szállodakonferenciának, egy jólelkű svájci hoteltulajdonos adományának és persze a fővárosnak köszönhette, hogy összegyűlt. Az előzetes tervek elkészítésével a főváros Klunzinger Pált bízta meg, az ő helyzetét az eltérő igényeket felsorakoztató megrendelők nehezítették, és az sem okozott kevesebb fejtörést, hogy a pályázat elbírálója maga Schulek Frigyes volt. Végül Schulek elképzelései szerinti módosított tervek szerint épült meg az épület, nem is csoda, hogy ennyire hasonlít a Halászbástyára. 1910. szeptember 8-án délelőtt tizenegy órakor kezdődött az Erzsébet-kilátó avatási ünnepsége. A gondos tervezésnek hála szépen illeszkedik a hegy vonulatához, arra is ügyeltek, hogy a környező fák ne nőhessenek rá. Népszerűsége sokáig töretlen volt, még a panaszkodó vendéglátósok is megbékéltek vele, képeslapok állandó szereplője, és így Budapest egyik ikonikus épülete lett. A szocializmus időszakában nemigen foglalkoztak vele, de azért egy hatalmas vörös csillagot ráhelyeztek a legfelső szintre, 1981-ben az elhanyagoltsága olyan fokú volt, hogy be kellett zárni. 1987-ben a Vidám Színpad kezelésébe adta a főváros, amely 1992-ben felújította az épületet. De az épület alapjai igen megsínylették a vörös csillag terhét, akilátó legutolsó, teljeskörű felújítása 2005-ben volt.

Sörétöntödéből kilátó

06334.jpgA főváros után Tata városának kilátójához látogatunk. A torony eredetileg egészen más funkcióval bírt, ugyanis itt működött a "Turul" sörétöntöde. Stieber Antal 1939-ben fogott bele a sörétgyártásba, a két világháború között ugyanis igen nagy igény mutatkozott a lövedékre. Hogy miért kellett a torony? Mert a készítés során 30 méter magasból csepegtették az olvadt ólmot a földszinten található, vízzel teli edénybe. Az ólomcseppek zuhanás közben gömb alakot vettek fel, a vízben pedig már ilyen formában szilárdultak meg. Mivel a gyártási folyamat azóta sokat fejlődött az építmény eredeti szerepétől megfosztva, kilátóként működik tovább, és tisztelegve a híres építész előtt, felvette Fellner Jakab nevét. Az országban egyetlen hasonló torony van, a Tolna megyei Kölesd-Borjád településen.

Mecsek ékességei

ttea_1963kahz_peckistubesskilato_00.jpgA Mecseki parkerdő koronaékességei a Sós-hegyi kilátó, a János kilátó, a Kis-Tubes kilátó, és a TV-torony. A Tubes a Közép-Mecsek legmagasabb csúcsa, nevére sokan emlékezhetnek a híradásokból még a kétezres évekből, amikor NATO radart kívántak telepíteni ide. Szerencsére ez nem történt meg. A kirándulói pedig azóta is zavartanul csodálhatják a tájat például a Kis-tubesi kilátóból, mely 577 méter magasan áll, Kiss Tibor tervei alapján készült és 1959 óta várja az idelátogatókat. Még mindig a Mecsekben maradva, egy másik torony is áll: a János-kilátó. A 611 m magas terméskövekből felépített gyönyörű kilátó közadakozásból épült. Az eredeti kilátót 1910-ben építették és Rauch Jánosról nevezték el, de 1981-ben lerombolták. Tetejéről körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is kirajzolódnak.

Zsitvay-kilátó, avagy a Nagyvillám

Eredeti neve Jubileumi-kilátó volt, amely arra utal, hogy 1933-ban a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves évfordulójára emelték. A Nagy-Villám csúcsán álló kilátó névadója az épület felépítését javasló dr. Zsitvay Tibor (1884-1969), egykori igazságügyi miniszter volt, aki egyben a Magyar Turista Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte ekkoriban. A második világháború után a kilátót átnevezték, így lett hosszú ideig Nagy-Villám a neve. Maga a kilátó átadásakor még egy emelettel alacsonyabb volt, mert hiányzott ötezer pengő a befejezéséhez. 1938-ra nyerte el ma is látható formáját, külsejét tekintve a tervezők igyekeztek a város, (Visegrád) történelmi nevezetességeihez igazítani azt, hogy a Fellegvárhoz és a Salamon-toronyhoz is illeszkedjen. A 2006-ban felújított épület lebilincselő panorámát biztosít.

Miskolc jelképe

VF_1095.jpgA városnak már 1901-ben lett volna igénye egy tűzoltó torony megépítésére, mely idegenforgalmi célokat is szolgált volna, de az első kilátó 1906-ban Rákóczi Ferenc tiszteletére épült csak meg. A Rákóczi-torony egy fából épült objektum volt, amelyet hamarosan le is bontottak. A második kilátó 1934-ben, Szeghalmy Bálint tervei alapján készült, szintén Rákóczi-torony elnevezéssel élt a köztudatban. Az 1956-os forradalom alatt semmisült meg, ellentmondásos körülmények között, egyesek szerint, a szovjetek gyújtották fel, mások szerint a forradalmárok. A ma is ismert kilátó Hofer Miklós-Vörös György tervei alapján betonból készült. A kilátóból, vagy tévétoronyból 180 fokos panoráma nyílik. A 72 méter magas építmény 1963. augusztus 20. óta magasodik a város felett, ijesztő érdekessége, hogy erős szélben antennáinak, akár 45 cm is lehet a kilengése.

Forrás:

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2010-szeptember/szazeves-janos-hegyi

https://parkerdo.hu/turizmus/latnivalok/zsitvay-kilato/

https://www.biokom.hu/parkerdo/

https://artportal.hu/magazin/otveneves-az-avas-kilato-miskolcon-visszatero-jelkep/

 

 

 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!