A koronáról másképp: Szűz Mária, a Kegyes Iskolák Királynéja

A Piarista Múzeum digitális kamarakiállítása a gyűjteményben őrzött különféle Szűz Mária-ábrázolásokból nyújt egy kis reprezentatív válogatást. A barokk kori, 17-18. századi metszeteken egyrészt Mária életéből vett jelenetek, másrészt a Mária-kultusz egyetemes szimbólumai, illetve a piarista rend és a különböző magyar vonatkozású Mária-kegyhelyek sokszorosított kegykép-, kegyszobor-másolatai jelennek meg.

720688.jpgA különleges ábrázolásokon megelevenedik Szűz Mária és Szent József eljegyzése, az angyali üdvözlet, a dolgozó és az együtt imádkozó szent család, a Fájdalmas Szűzanya, a rózsafüzér, illetve a loretói litánia kultusza. De megjelennek a ruhájával oltalmazó Köpönyeges Mária (Schutzmantelmadonna), a máriacelli kegyszobor és kincstári kegykép, illetve különböző magyarországi búcsújáróhelyek (Boldogasszony, Buda, Győr, Máriapócs, Máriavölgy, Nagyszombat, Sasvár, Szentantal) csodás kegyképeinek, kegyszobrainak metszetmásolatai is. A barokk korban a sokszorosított grafikai eljárásnak, a metszeteknek volt köszönhető, hogy a zarándokok célpontjaként számon tartott búcsújáróhelyek csodatévő, gyógyító erővel felruházott kegytárgyai, kultusztárgyai az egyszerű emberek otthonaiba is eljuthattak és egyéni áhítatgyakorlataikban megjelenhettek. A kegyképekről vagy kegyszobrokról készült metszetmásolatokat sokszor hozzáérintették az eredeti kultusztárgyhoz, hogy a csodatévő, gyógyító, óvó-védő, segítő erő a másolatra is átszálljon. Ennek a népi vallásosságnak az egyik legkülönlegesebb megjelenési formái a nyelhető szentképek (Schluckbild vagy Esszettel), a kegyképekről készült miniatűr, bélyegformátumú metszetek voltak, amelyeket betegség esetén lenyeltek, de az is előfordult, hogy különféle kórságok által sújtott jószágok takarmányába keverték bele őket.

720577.jpgKalazanci Szent József (1557–1648) az általa alapított piarista rendet Szűz Mária, Isten Anyja oltalmába ajánlotta. A rendalapító gesztusa a rend eredeti nevében: Ordo Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum (Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Szegény Szabályozott Papjainak Rendje) és a piarista címerben is teljesen egyértelműen megnyilvánult, amelynek motívumai Mária nevéből az összefonódó, koronázott M és A betűk, valamint a Mária, Isten Anyja szavak rövidítése görögül (ΜΡΘΥ) lettek. Kalazancius a rendi címer-, illetve névválasztásban barátját, Leonardi Szent Jánost követte, aki a Luccai Kongregáció alapítója volt, amelynek története egy ideig összefonódott a Kegyes Iskolák történetével.

705082.jpgA piarista rendalapító azonban személyesen is igen erősen kötődött a Szűzanyához, erről saját szerzetesi névválasztása (Giuseppe del Madre di Dio), imádságai, levelei, illetve az életrajzokban olvasható látomásai is tanúskodnak. Halála után a piaristák Mária iránti tiszteletének legfőbb hordozójává a 17. század végétől kezdve a San Pantaleo-templomban található Kegyes Iskolák Királynéja (Regina Scholarum Piarum) kegykép vált, amelyet 1688-ban helyeztek el a templom főoltárán. 1694-ben a Szent Péter bazilika káptalanja megkoronázta a képet, amelyről aztán számtalan festmény- és metszetmásolat is készült. A 17-18. század folyamán a magyar piaristák leggyakrabban ennek a római kegykép másolatait emelték templomaik, kápolnáik mellékoltáraira (Privigye, Nyitra, Kecskemét, Sátoraljaújhely, Tata, Vác). A Kegyes Iskolák Királynéja-kegykép tisztelete az évszázadok folyamán töretlen tiszteletnek örvendett a piaristák körében. 1907-ben X. Piusz pápa engedélyezte, hogy a loretói litániába a Kegyes Iskolák Királynéja invokációt is beillesszék. Az eredeti kegykép egy virtuális séta során is megtekinthető a római San Pantaleo templomban.

722796.jpgDe a magyar piaristák más, magyar vonatkozású Mária-kegyképeket, kegyszobrokat is tiszteltek, amelyek másolatait akár templomaik oltárain is elhelyezték. A kecskeméti piarista templom egyik toronykápolnájában a nagyszombati Szent Miklós-templom könnyező Szűz Mária kegyképének 1746 után készült másolatával találkozhatunk, és a Piarista Múzeum Festménygyűjteménye (ltsz. 2011.625.1.P) is őriz egy ehhez hasonló, ismeretlen helyről származó kópiát. Ugyancsak a kecskeméti piarista templomban, mégpedig a sekrestyében csodálkozhatunk rá egy 1756-ban készült különleges Pietà-oltárra, amely a sümegi ferences templom Betegek Orvosa kegyszobrának festett másolata. A pesti piaristák 1761-ben rendezték be, és vették használatba kápolnájukat a város főterén, az 1755-ben megvásárolt Esterházy-palota emeletén. A négy mellékoltár egyikét kezdettől fogva a Pócsi Szűz Mária tiszteletére szentelték, de az új kápolna gazdag berendezéséhez számos kedvelt korabeli kegytárgy, így a Celli Szűz Mária, a Segítő Szűz Mária és a Prágai Kis Jézus másolata is hozzátartozott.

720583.jpgAhogy a tárlaton az augsburgi Klauber testvérek 18. század közepén készített metszetén is megelevenedik, Szent István király Szűz Máriának ajánlotta fel a koronát, a piaristák pedig rendi címerükben Mária monogramját koronázták meg, de a barokk korban általánosan elterjedt volt a különböző Mária-kegyképek megkoronázása is. Kiállításunk arra szeretne bátorítani mindenkit, hogy csatlakozzunk elődjeinkhez: ajánljuk fel a mi kevésbé csillogó és díszes "koronánkat" a Szűzanyának, akihez az évszázadok során oly sokszor fordultunk oltalomért, segítségért, közbenjárásért járványok vagy más nehézségek idején.

 

Borbás Péter
Piarista Múzeum
gyűjteményvezető

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!